Múltidézés

2014.03.24. 21:41

Sziasztok! Réges réges régen, még valamikor általános iskola negyedik osztály környékén - azaz kb. tíz éve - bőszen vásárolgattam az antikvár képregényeket, és tán valamelyik Transformers vagy Garfield végén volt egy régi hirdetés a Hatalom Kártyái Kártyajátékhoz, röviden HKK-hoz (és maradnék is ennél a rövidítésnél). Nem tulajdonítottam akkor ennek még különösebb jelentőséget, de egyszer valahogy a neten is belebotlottam, és alapvetően tetszett. Azelőtt elég limitált tapasztalataim voltak a gyűjtögetős kártyajátékokkal, de ez valahogy megtetszett. Magyar nyelvű, igényes illusztrációk (kivéve a Hörcher-féle borzadalmak, de azokat csak később fedeztem fel), és mint kiderült, Miskolcon is lehetett kapni. Uccuneki, nagymamámmal el is mentünk, alappakli megvesz, van klub is, tök jó. Na ekkor kezdtem el kártyázni, és életem egy egész hosszú szakaszának néztem elébe.

A HKK jó volt. Szerettem játszani, jó volt a társaság, és egy idő után még kisebb nagyobb eredményeim is voltak. Aztán ahogy gyorsult az egész, úgy szerettem ki belőle. Kicsit már túl erőssé váltak a lapok, nagyon feszült lett egy-egy meccs. Valahol itt vágtam bele az akkor épp új World of Warcraft TCG-be, főleg Warcraft III-as és kisebb mértékben WoW-os élményeim miatt. Nem játszottunk túl sokan, de a versenyek szervezése itt Miskolcon az én nevemhez fűződik, amire azért egy picit büszke vagyok. De sajnos az is nagyon elment abba az irányba, ami nekem nem kenyerem (pörgés ezerrel, kihagyhatatlan, ámde 6000 ft-os lapok, ésatöbbi), így azt is hanyagoltam, míg végül abbahagytam, és öcsém vette át a stafétabotot - szép kis gyűjteményt örökölt, az biztos. 

Az abbahagyásnak egyik fő mozgatórugója volt még a makettekbe való elmerülés. Amikor megnyílt a Sárkánytűz nálunk, óhatatlanul is beszereztem pár Warhammer dobozt, és hol jobban, hol rosszabbul, de elkezdtem festegetn, makettezni, játszani. Bár költséges volt, valamelyest jobban látszott a bele fektetett pénz/idő/energia. Egy ideig annyira nem is hiányzott a kártyázás.

Aztán nemrég a Fantasy Flight Games holmijait nézegetve ismét úgy éreztem, játszani kéne valamit. A Deus Ex erős nyomokat hagyott bennem, így a Netrunner elég alap választásnak tűnt, de a többi játékuk is nagyon tetszetősnek bizonyult. Így feladtam a hridetést, miszerint FFG-s LCG-ket keresek. Aztán így sikerült lebeszélni egy adag Warhammer: Invasiont, és Androir Netrunnert. Még egyik sincs a kezemben, de reményeim szerint a héten megkapom, és öcsémmel alapos tesztelésnek vetjük alá őket. Ne lepődjetek meg, ha egy ideig arról lesz poszt (olyan 2-3-ra saccolom). 

A bejegyzés trackback címe:

http://plasticfantastic.blog.hu/api/trackback/id/tr735877431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szalontai Máté 2014.03.28. 13:01:08

Nos, volt szerencsém mindkét kártyajátékhoz (invasion és netrunner), így ennek tükrében bátran kijelenthetem: elátkozott lélek vagy, mert a szabadidő, mint olyan, már sohasem lesz ismert a számodra. :)

zirrian 2014.03.28. 13:08:18

@Szalontai Máté: Hát, erre való a szabadidő, gondolom én :) Eddig nagyon tetszik a Netrunner, ma kapom elvileg kézhez az Invasiont. Még pár meccset lejátszunk öcsémmel, és további véleményt is alkotok a játékokról.